Tanúvallomás
„[1944 novemberében egy svéd védett század tagjaként] bevonultam a Jókai u. 4. számba és dolgozni jártam az első naptól kezdve. Előbb a Nyugati pályaudvaron a sóraktárba, utána a Kelenföldi pályaudvarra fát fűrészelni. Enni nem adtak. Az elszállásolás rettenetesen zsúfolt volt. [...] Jött egy százados és azt mondotta, hogy rendbe hozza az elszállásolást, kosztot, mindent. Nagyhangú kijelentéseket tett – ez szombaton volt – és hétfőn elvittek minket a Józsefvárosi pályaudvarra és bevagoníroztak. Egy rendőrtiszt 'idehallgassatok, zsidók' jelszóval leköpött minket, és puskatussal felvertek nyolcvanad magammal a vagonba. Adtak egy darab kenyeret mindenkinek, és evvel elindultunk november 28-án hatnapos útra. Hat nap után Hegyeshalomnál átvettek a németek, és rögtön adtak enni.”

Tanúvallomás
„Pesten a védett századok egyikébe osztottak be minket is. Először a Benczúr utcába kerültünk, majd az Albrecht laktanyába és innen az Aréna útra. Ekkor még kijártunk dolgozni a Pongrác útra, ahol romot takarítottunk, egészen november 25-ig. November 25-től fegyveres őrség vett körül. Naponta három-négyszer volt névsorolvasás, de mi akkor még csak nem is sejtettük, hogy ez mire megy, hogy minket is ki fognak vinni. Novák hadnagy, a parancsnokunk is állandóan nyugtatgatott, hogy mindez csak átmeneti állapot, de nem kell félnünk, mert a védetteket nem viszik ki az országból. Csodálatos módon elhittük minden szavát. November 27-én este parancs érkezett, hogy másnap hajnalban ébresztő után indulás lesz! Kérdeztük, hová? De természetesen választ nem kaptunk. Erre nagy pánik tört ki, kimenni már nem lehetett, mivel az őrséget megduplázták. Megszökni is lehetetlenség volt. November 28-án, egy keddi nap volt, vegyes érzelmekkel indultunk el a Józsefvárosi pályaudvar felé. A menetből két fiú megszökött. Reggel 8-kor értünk ki és délután 3-kor vagoníroztak. Az indulás azonban csak éjfélkor volt. Hatvanöten voltunk egy vagonban, az útra sem vizet, sem ennivalót nem kaptunk. Két nap múlva nyitották ki először a kocsikat, és ekkor megengedték, hogy kiszálljunk. Mikor visszaszállásunkkor ránk csukták az ajtót, teljesen leplombálták. Négy napig utaztunk ezután a teljesen lezárt vagonokban. Hegyeshalmon vettünk búcsút az országtól, itt vettek át a németek.”

Tanúvallomás
„Megszereztük a svájci védettséget, és bevonultunk az Abonyi utcai zsidó gimnáziumba, ahol Marosvölgyi százados parancsnoksága alatt egy svájci védett század állomásozott. December 4-én délután öt órakor parancs jött, hogy munkára megyünk. Erre azonban már nem került sor, mert még aznap este nyilasok jöttek, mindenünkből kifosztottak, és elvittek bennünket a Teleki tér 10. szám alá. Onnan kivittek a Józsefvárosi pályaudvarra, ahol vagonba raktak. Tizennyolc napig utaztunk étlen-szomjan, megérkeztünk Buchenwaldba.”